Jaguár

A jaguár (Panthera onca) az Új Világ legnagyobb macskaféléje és egyetlen tagja a Panthera nemzetségnek (üvöltő macska), mely az amerikai kontinensen él. A jaguár a harmadik legnagyobb nagymacskaféle.

A jaguártt csak az oroszlán (P. leo) és a tigris (P. tigris) előzi meg. Bár nem a legnagyobb macskaféle, neki van a legerősebb állkapcsa a feje méretéhez képest, ezt a tényt jó észben tartani, amikor azt tervezzük, hogy fogságba ejtjük és lefogjuk ezt az állatot.


A hím jaguár testsúlya 90-120 kg között van, a nőstényeké pedig 60-90 kg között, testméretüket tekintve nagy különbségek lehetnek közöttük. A jaguár a trópusi élőhelyek széles skáláján élhet, hegyvidéki erdőkben és nedves szavannákon, trópusi esőerdőkben és lombhullató erdőkben. A számontartott legnagyobb jaguárok a szavannákon élnek, még az erdős területen élő társaik általában kisebb méretűek.

A jaguár a legnagyobb macska a nyugati féltekén. A jaguárok izmos testű macskák, viszonylag rövid, tömör végtagokkal és széles mellkassal. A jaguár Dél-Amerika esőerdeiben él. Mexikó déli részén, Brazíliában, Argentínában, Costa Ricában, Paraguayban, Panamában, El Salvadorban, Uruguayban, Guatemalában, Peruban, Kolumbiában, Bolíviában, Venezuelában, Surinameban és Francia Guineában is élnek jaguárok. Élőhelyük az északi Texas, Új-Mexikó, Arizona vidékeitől a déli Kaliforniáig terjed, de populációik délebbre húzódtak. Helyüket ezeken a területeken átvették a pumák.

Élőhelye

A jaguárok leginkább a sűrű, nedves és nyirkos alföldi esőerdőket kedvelik. Kerülik a  füves síkságokat és az időszakosan száraz erdőket.

Külső megjelenése

A jaguár a legnagyobb macskaféle . A leopárddal összehasonlítva a jaguár általában sokkal szélesebb és zömökebb, széles, nagy fejjel, sokkal rövidebb lábakkal és farokkal ( vizuális hasonlattal élve a jaguár olyan, mint egy szteroiddal kezelt leopárd). A jaguár bundájának alapszíne barnássárga, mint sok ázsiai leopárdé, fehéres foltokkal a nyakán és a hasán. Fején és nyakán kis, elszigetelt foltok vannak, sötét színű nyitott karika, nagy rozetta formában, a karikában egy-négy sötét folt van. Érdekes, hogy a leopárd és a jaguár rozettái majdnem egyformák, csak a jaguár esetében a rozetta belsejében van folt, a leopárdnál pedig nincs. A jaguár hátának közepe mentén egy sor fekete folt képez folytonos vonalat. Egy indián mítosz szerint a jaguárnak azért foltos a bundája, mert sáros mancsával összemázolta magát.

Táplálkozása

Étkezési szokásai nem teljesen ismertek. Mexikóban pekarikra vadászik, sok mexikói szerint minden pekaricsorda eltart egy jaguárt, mely a csordából elcsellengőkkel táplálkozik. A jaguárok ezen kívül szarvasmarhára és nagy, talajközelben előforduló madarakra is vadásznak. A jaguárok híresek arról, hogy olyan pusztítást végeznek a szarvasmarhák és lovak között, hogy a mexikói farmokon „tigrisvadászt" tartanak, aki megöli, vagy legalábbis elkergeti őket. A jaguárok szeretik a teknősbékák tojásait is, tavaszi éjszakákon kijárnak a tengerpartra, kiássák és megeszik a homok alá rejtett tojásokat.

Szaporodása és utódai

A jaguároknál nincs meghatározott párzási időszak, ez létrejöhet az év bármely szakában. Egy sor üvöltő „hívás" és vizelettel továbbított illatminta, mindkét nem részéről segíti a szerelmes hímet, hogy megtalálja a fogékony nőstényt. Párzás után a hím és a nőstény elválnak, a szülői feladatok a nőstényre várnak. Átlagosan 1-4 kölyök születik egy alomban, vakon, 1-1,20 kg súllyal, 95-105 napos vemhesség után. A kölykök hat hónapos korukig az odúban maradnak, ahol születtek. Bundájuk gyapjas, a felnőttekéhez hasonló mintázattal, bár a felnőttek bundájának alapszíne visszafogottabb. A kölyköket 3 hónapos korukban választják el, ettől fogva elkísérik anyjukat a vadászatokra, egészen két éves korukig, amikor elmennek, hogy saját területet foglaljanak maguknak.

Védettségi helyzete

Dél-Amerikában nagy az erdőirtás mértéke és az erdei élőhelyek töredezettsége elszigeteli a jaguárpopulációkat, így ezek sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve az emberek részéről. Az emberek versenyeznek a jaguárokkal a prédáért. A jaguárokat gyakran lelövik, az őket védő törvények ellenére. Mivel a jaguár pusztítja a szarvasmarhát, a tenyésztők irtják őket, mint kártékony fajt. A jaguárfaj emberrel szembeni sebezhetőségét bizonyítja eltűnése az 1900-as évek közepétől az USA dél-nyugati részéről és Mexikó északi részéről. Kereskedelmi célú vadászata és befogása prémjéért drasztikusan csökken az 1970-es évektől, amikor az állati prém-ellenes kampányok és a CITES-ellenőrzések fokozatosan leállították a nemzetközi piacokat.

CITES az IUCN 1-es függelékében: mérsékelten veszélyeztetett. A jaguár nemzeti szinten is teljesen védett a legtöbb tartományban, vadászata tilos Argentínában, Brazíliában, Kolumbiában, Francia-Guyanában, Hondurasban, Nicaraguában, Panamában, Paraguayban, Surinameban, az Egyesült Államokban, Uruguayban és Venezuelában, valamint vadászati korlátozások vannak érvényben Brazíliában, Costa Ricában, Guatemalában, Mexikóban és Peruban. A faj előfordul védett területeken is. Élettartama: 20-22 év. Az emberevők: a jaguárok hírhedtek arról, hogy emberevők. Mégis, számos történet szól arról, hogy az embert mérföldeken át kíséri egy magányos jaguár, ez azt sugallja, hogy az állat inkább kikíséri területéről az embert, nem pedig vadássza, zsákmányként. Amazóniai indiánok elbeszélése szerint a jaguárok néha kijönnek az erdőből, hogy a falusi gyerekekkel játszanak. Sok ősi amerikai kultúrában tisztelik a jaguárokat. A maják szerint a jaguár, az alvilág istene, segítette a Napot éjjel a föld alatt utazni, biztosítva új felkelését minden reggel.


Forras : http://www.haziallat.hu/nagyemlos/egzotikus-fajok/nagymacskak-jaguar-panthera/3697/